A második negyedévvel záródó egy éves időszakban az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 8,6%-át tette ki, és immár negyedik egymást követő alkalommal emelkedett. A durva állami kiköltekezésnek meg is van az eredménye: az államadósság csökkenése megállt.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaság (felülről számított) finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúy. A fő ok természetesen az energiaimport értékének zuhanása, aminek következtében az áruk és szolgáltatások expot-import egyenlege újra többletbe fordult. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikáiból kiolvasható az uniós források apadása is.
Februárban nagyot javult a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző hónaphoz képest, a deficit 620 millió euróval 160 millió euróra csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent előzetes adatok szerint.
2022. IV. negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP -7,5 %-a volt - áll a Magyar Nemzeti Bank mai jelentésében. A friss adatok megerősítik azt a várakozást, hogy tavaly év végén még nem nagyon látszódott a külső egyensúly javulása, így óriási volt a külső egyensúlytalanság. A brutális romlás az energiaárak elszállása miatt megugró importra vezethető vissza, ami egyben jó hír is: az azóta bekövetkezett jelentős gázáresés hatására az idén jelentősen csökkenhet az ország finanszírozási igénye.
Jelenleg megvannak az építőipari kapacitások az évenkénti 25-30 ezer új lakás megépítéséhez és 250 ezer meglévő lakás energiatakarékos felújításához, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A lakásügy a következő két évben elsődlegesen nem kapacitáshiány kérdése, hanem finanszírozási kérdés lesz.
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.
Az első negyedévben is kitartott a költségvetési költekezés: az államháztartás nettó finanszírozási igénye 862 milliárd forint, a GDP 7,5 százaléka volt - derül ki a Magyar Nemezi Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Ennek eredményeképpen a tavaly megugró államadósság sem indult csökkenésnek, a GDP-arányos mutató 81%-ra szökött, ami hétéves csúcsot jelent.
A háztartások éves pénzügyi megtakarítása historikus csúcsra emelkedett. Már a koronavírust megelőzően is nőttek a lakossági megtakarítások, de a vírus hatására erősödött az óvatosság és emelkedtek a kényszermegtakarítások – mondta el Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján.
A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg ezzel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent legfrissebb adatokból. Így az első három negyedévben az első negyedévi 312 millió euróval nagyságrendileg megegyező 366 millió euró szufficitet ért el a folyó mérleg.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
A magyar gazdaság finanszírozási képessége a második negyedévben a negatív tartományba süllyedt. A számítástól függően a GDP-arányos mutató -0,5 és -1,8% közötti. Utoljára 2008-2009 fordulóján, a Lehman-csőd sokkoló tőkepiaci hatása előtt láttunk negatív mutatót.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
Az idén 0,3-2,0%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 3,8-5,1%-os lehet a GDP-bővülés - áll az MNB friss inflációs jelentésében. Bár a jegybanki optimizmus még mindig nagyon kilóg a nemzetközi szervezetek és a piaci intézmények előrejelzései közül, a részletes számokból így is kiviláglik, hogy március óta nagyon sokat romlott az MNB világképe.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
